Mikor kell építési naplót vezetni?
Minden
építési
(létesítési) engedélyhez
kötött,
továbbá a közbeszerzési
törvény
hatálya alá
tartozó egyéb építőipari
kivitelezési munkáról a kivitelezőnek
építési naplót kell
vezetnie. Egyéb esetekben
(pl. felújítás) is célszerű
vezetni.
Rendeltetése:
Elsődleges célja egy bizonyító erejű, az építkezés egészét dokumentáló tényeket, adatokat tartalmazó eseménynapló, okirat. Továbbá a kivitelezés résztvevői között a hivatalos kapcsolattartás eszköze, az építési naplóban bejegyzéssel értesítik egymást a részletekről, a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyásolják. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak az építési naplón keresztülértesíthetik egymást.
Kik
írhatnak bele az
építési naplóba?
Az
építési naplóba
bejegyzést tehet
az építtető, annak helyszíni
képviselője (a
műszaki ellenőr), a tervező (ha az
építtető szerződésben
helyszíni tervezői
művezetéssel is megbízza), a
kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint a
hatóságok
(építésfelügyelet,
építésügyi
hatóság és az
ellenőrzésre feljogosított más
államigazgatási szerv).
Az építési
naplót az építtető vagy a
műszaki ellenőr a szerződésben
meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként
köteles ellenőrzi.
A bejegyzésre jogosultak a
korábbi
bejegyzésekre ellenészrevételt
tehetnek, és
a bejegyzések
tudomásulvételét
aláírásukkal igazolják.
Kik
tekinthetnek bele az
építési naplóba?
Az építési naplóba és mellékleteibe külön jogszabályban előírtakon túlmenően a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH, illetve területi szervei számára. A betekintés tágabb fogalom, azaz a betekintők köre vizsgálhatja a napló és mellékletei tartalmát, de pl. írásbeli utasításokat nem tehetnek az építés résztvevői felé a naplón keresztül.
Az építési napló tartalmi és formai követelményei:
Két fö részből áll Nyilvántarási rész, Naplórész, valamint Címoldal tartozik hozzá. A napló vezetésének részletes szabályait az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet tartalmazza. Kiegészítést tett hozzá az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Kormány rendelet. Sajnos – a cikkírás időpontjában - a kereskedelemben kapható építési napló formanyomtatványok egyike sem felelt meg teljesen a jogszabályi előírásoknak.
Az építési naplót a kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.
Az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt (műszaki ellenőrt) illeti meg. A naplót a munka befejezését követően le kell zárni és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie.
A kivitelező által vezetett, vagy vezettetett egyéb naplók (pl. felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség-igazolások (pl. tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletét képezik. Az építési napló része a felelős műszaki vezető(k) nyilatkozata(i) is.
Az építési napló vezetésének szabályai:
Az építési napló címoldalból, nyilvántartási részből és folyamatosan számozott naplórészből áll.
Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.
Az építési naplót az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni.
A naplórészt naponta,
naprakész állapotban kell vezetni. A napló
vezetéséért a felelős műszaki
vezető felel.
A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.
A naplórész minden oldalán fel kell tüntetni az építmény megnevezését vagy azonosítószámát.
Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő építési napló megnyitására van szükség, illetve az építési napló betelt, a naplókat folytatólagosan kell sorszámozni, és minden naplóoldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni.
A munkálatok szüneteltetése (pl. műemléki feltárás, útelzárás, vágányzár engedélyezése vagy elrendelése) esetén a naplórészben fel kell tüntetni a szüneteltetés időpontját, az érte felelős személy vagy szerv nevét és a feloldás időpontját.
A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni.
Ha az építési naplót több építményről egyesítve vezetik, a bejegyzéseket építményenként el kell különíteni.
Címoldal:
Tartalmazza az építkezés pontos megnevezését illetve a napló által átfogott időtartamot, valamint a napló kötetszámát.
Nyilvántartási
rész:
Az építkezés legfőbb adatait tartalmazza:
1. Az építési-szerelési munka megnevezése, helye (város, község, utca, házszám, hrsz), jellege: beruházás (új, bontás, átalakítás, fenntartás, karbantartás, felújítás), pénzügyi forrása (állami költségvetés, saját forrás,vegyes forrás), vállalati munkaszáma
a felelős műszaki vezető(k) neve, lakcíme (székhelye), névjegyzéki nyilvántartási száma, telefonszáma
4. Az építtető (megrendelő) neve, lakcíme (székhelye)
a műszaki ellenőr(ök) neve, lakcíme (székhelye), névjegyzéki nyilvántartási száma, telefonszáma
5. Tervező szervezetek adatai, megnevezése, székhelye, névjegyzéki nyilvántartási száma (felelős építész, szerkezettervező,gépészeti, egyéb szakági):
a)
engedélyezési tervek
készítői
b) kiviteli tervek
készítői
c) a tervezői
művezetést végző
6. Alvállalkozók adatai:
alvállalkozóként
a neve, lakcíme (székhelye),
kivitelezési jogosultságát
igazoló okirat
száma (vállalkozói engedély
száma,
cégjegyzékszáma,
telefonszáma
7. Naplómellékletek
a) Hatósági engedélyek
b) Vizsgálati eredmények
c) Egyéb naplómellékletek
III.
Naplórész
1. Napi jelentés
a) kelet (nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd);
b) külső hőmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21 órakor, ha a munka jellege megkívánja, a legalacsonyabb hőmérsékletet is rögzíteni kell);
c) időjárási adatok (esetleg vízállás vagy szélerősség, munkamenetet akadályozó időjárásnál az akadályozás időtartama is);
d) létszámadatok:
- műszakiak,
- adminisztratívak,
- kisegítők,
- fizikai létszám (saját és alvállalkozói szakmunkás, segédmunkás) szakmánként részletezve,
-
összlétszám;
e) napi teljesítmény adatai (címszószerű körülírásban).
A
napi teljesítmény
adatait építményenként
részletezve
kell leírni: pl. északi pillér
betonozása a
2. Eseti bejegyzések
a) az
építési munkahely
átadás-átvétele;
b) az
építmény helyének
kitűzése;
c) az egyes
munkarészek külön ellenőrzése
és annak
eredménye (pl. betonozás előtt a
zsaluzás és a vasszerelés
ellenőrzése,
gépészeti munkáknál
vezetékek, berendezések
kipróbálása);
d) az eltakart
munkarészekkel kapcsolatos adatok,
megrendelői észrevételek,
vállalkozói megjegyzések;
e) a műszakilag
és az elszámolás
szempontjából fontos
tények (felek közlései és
kifogásai a tervekkel, a
költségvetéssel, valamint
ezek módosításával,
továbbá a kivitelezéssel kapcsolatban);
f)
a munkavégzést gátló
körülmények
feltüntetése részletes
indokolással (pl. munkaerőhiány,
anyagbeszerzési
nehézségek miatt fennakadás,
alvállalkozók késedelméből
határidő-túllépés,
munkamegszakítások, balesetek,
rendkívüli helyzetekből adódó
veszélyek, ártalmak stb.), az azokból
származó
hátrányok,
minőségcsökkenések,
határidő-eltolódások
várható
időtartama;
g) anyagok, kész
szerkezetek, szerkezetrészek (próbatestek)
vizsgálata és dokumentumainak
megjelölése;
h) tervek
átvétele;
i)
naplómellékletek felfektetése;
j) kivitelezés
közben előállott károk
felvétele a
megrendelővel, illetve az alvállalkozókkal;
k) speciális
munkák adatai, ha azokról nincs
külön napló
(pl. cölöpözés);
l) a
beépítésre kerülő
építési célú
termékek
megfelelőség-igazolásának
átadása a megrendelő vagy a műszaki ellenőr
részére;
m) egyéb
bejegyzések;
n) a műszaki
átadás-átvételi
eljárás eredményes
befejezésének napján az
építési napló
lezárása.
Megjegyzés:
Az
utóbbi években az
építési
napló vezetése erősen
háttérbe szorult.
Sok építkezésen nincs, vagy
vezetése nem
előírásos. Pedig az
építési
napló egy
későbbi vitás kérdés
esetében a
bíróság előtt perdöntő lehet.
Vitás
kérdések viszont
bőven adódnak, pl. elszámolási,
épületkárosodási,
élet- és
balesetveszély
bekövetkezte esetén. Ilyenkor a kivitelező
legegyszerűbben
a napló
bemutatásával tudja igazolni, hogy pl. jelezte az
építtető felé a terv
hiányosságát, igazolja a
mellékletként szereplő
beépített anyagok,
eltakart
részek megfelelőségét, vagy
veszélyhelyzet
fennállását. A
jelenlegi jogszabályok szigorúan
büntetik az
építési napló
hiányát,
vagy nem szabályos vezetését.
A
büntetés a napló hiánya
esetén
akár az
épület teljes
értékének 3 %-a,
szabálytalan vezetése 2 %-a is lehet. Amennyiben
a hatóság tudomására jut az
építési naplóval
való
szabálytalanság, a bírságot
ki kell szabnia, azaz nincs mérlegelési
és
csökkentési jogköre. Az
építési
napló szabályos vezetésével
sok gond, bosszúság előzhető meg. Megjegyzendő,
hogy az
építési napló
vezetéséért az
építési
törvény szerint a felelős
műszaki vezető és a kivitelező mellett az
építtető
is felel! Régi beidegződés,
hogy a pótmunkák megrendelhetők az
építési naplóban. Ez
azonban nem teljesen
igaz. Az építtető (műszaki ellenőr)
bejegyzéssel megrendelheti, vagy a
kivitelező jelezheti a pótmunka igényeket, ezek
ellen is jegyezhetők. Ezen
felül azonban - a joggyakorlat szerint –
szerződésmódosításra, vagy
a
pótmunkákra kötött
új szerződésre is szükség van.
